Így húsvét után azt gondolná az ember, hogy kissé megnyugszanak a dolgok, a rend kitart még egy darabig, és jön egy kis pihenés. Frászt. Kitört nálunk a csirekinvázió, vagy a csirekek támadása! (Nem, direkt nem írtam úgy hogy csirkék!) Após a keltetőbe tett vagy száz tojást, az első adag már kikelt, és mivel kint még hideg van az én órákig takarított verandámban szállásolta el őket kartondobozokban. Büdi és kosz van utánuk.... sajna el kell nézem még egy darabig. Viszont a csirekek között van egy korom fekete. Lestipistopiztam röngtön. Remélem megmarad. Hm, minden ős csirke vörös volt... hogy hogy lett belőle fekete? :)

Ma sem úsztam meg a tollas jószágokat. Négy öreg hölgyet kellett levetkőztetnem és hűvösre tennem. Abból mondjuk az egyiket nem daraboltam össze, belőle sütöm majd vasárnap a töltött csirkém, az én saját szülinapos receptem szerint.

Szülinapról jut eszembe, máris érkezett két meglepi. Nagyi küldött egy aranyos Micimackós képeslapot (Füles a kedvencem a meséből). Andi barátnőmtől pedig különleges küldemény érkezett. Mesék, egy csodás képeslap (már a húsvéti lapja is nagyon szép volt), és két igazi, hamisítatlan, szépséges kavics Új Zélandról. Nem is tudom hogy köszönjem meg! A Kalóz is beszerezte már az ajándékaim (kilenc könyvecske), és kissé nehéz megállnom, hogy ne olvassam el egyiket se vasárnapig.

No jó, mára ennyi, pihenni kell, mert az Após fogott egy háromkilós "cápát" és holnap abból kell majd rántotthalat varázsolni ebédre :)