Mióta hazajöttem Nagyitól, egyre-másra érnek a bosszúságok. Röviden fogalmazhanék úgy is, hogy ezek hatására házisárkány üzemmódba kapcsoltam, mert folyamatosan van okom morogni valami miatt.
Számítottam rá, hogy némi plusz házimunka fog várni a négy napos távollét után, de arra ami fogadott nem egészen voltam fekészülve. Általános állapotkén bűz, kosz és rendetlenség fogadott. A konyha kész háborús zóna volt.... Mielőtt elmentem volna, mindent lesúroltam, feltakarítottam, rendbeszedtem. Most meg kezdhettem az egészet előről. Még újra is kellett mosogatnom sok mindnet... A fürdőszoba dettó. Após kezet mos szappannal garantáltan koszos lé teríti be a falat, a mosógépet és a csapot meg környkét. Nem tudom miért nem lehet rendesen leöblíteni a kezét, és csak utána lerázni, meg megtörölni... Vagy ha már látja hogy mindenfelé koszt fröcskölt egy mozdulattal letörölni! Nem, ilyesmi eszébe se jut. Néha igazán elkeserítő, hogy még amire többször szépen megkérem se csinálja meg. Semmibe nézi az erőfeszítéseimet. Ha meg morci leszek és beintek, hogy csinálja meg ő, fel van háborodva, és közli, nem ő hozta össze a kupit. Grrrr.
Szóval csütörtök és péntek nagy része takarítással, mosással, rendrakással és persze főzéssel telt. Hulla fáradt voltam, és még kitalálták péntekre a kacsavágást is délután. Hogy mit összekínlódtam azzal a döggel. Még jó, hogy a Kalóz segített a darabolásában - bár nem volt felhőtlen a hangulat. Szóval házisárkány üzemmódban maradtam. Szombaton jött a ráadás, hajnali kelés - a fiúk beüzemelték a betonkeverőt (az Apósnak most jutott eszébe szétszedni a régi garázst és újat húzni fel a helyére), én pedig mivel úgysem tudnék aludni, ki lettem küldve a kacsos rahedlik közé (borsó). Gyűlölöm! Nem csak azért mert olyan sok van belőle, vagy olyan macerás leszedni meg kifejteni. Hanem mert tele volt az egész levéltetvekkel, meg nyálkás kukacokkal. Kb. két perc után térdig-könyékig trutyis voltam velük... brrr! De azért csak elszedtem egy nagy ládányit, aztán a nap folyamán ki is fejtettem mindet. Belegondolni is rossz, hogy holnap megint kezdhetem ezt a mókát... és még néhány hétig párnaponta.
Szóval a házisárkány egy darabig még nem megy aludni, pedig néha én is a falra mászok tőle...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.