Gia

Úgy látszik nálam mostanában tényleg csak a havi összefoglaló jelentések kerülnek blogolódásra. De sebaj, lelkesítsen a tudat, hogy több mint a semmi :D

A múlt héten lagziban voltunk. A párom másodunokatestvére házasodott. Kb. egyidős a férjemmel. (Furcsa de az unokatestvére  korban a szüleink lehetnének). Szóval Madocsán és Pakson jártunk. Pakson volt a házasságkötés, Madocsán az áldáskérés és a lakoma. Nagyon kedvesek voltak, a kaja finom volt, aranyos műsorok mellett szórakoztunk és ünnepeltük az ifjú párt. Egy kissé meleg volt, de a legyezőm most is kihúzott a pácból.
Hajnalban egy rövid szakaszon vezettem. Furcsa mód nem  pánikoltam, viszont a lábam görcsbe állt (hiába no alig érem el a pedálokat), így át kellett adni a volánt.
Másnap viszont betegek voltunk. Én nagyon. Taccsoltam rendesen és harmatgyengébe mentem át. Fogalmam sincs mitől... mert alig ettem, sütit egyáltalán nem, inni meg most se ittam, ahogy máskor sem. Azért túléltük :D

Az ezt követő napok dögunalomba mentek át... semmi érdekes, házimunka, új virágok ültetése a sírokra... punnyadás. Aztán tegnaptól itthon van szabin a Kalóz, és hát a punnyadásnak egy csapásra vége lett. Tegnap a fiúk a tetőt szerelték, én meg végeztem három csirkével (a kacskalábúakkal), kitakarítottam mindenhol, kimostam, kisúroltam a fürdőszobát, majd desszertnek estefelé kimentünk krumplit szedni.
Most kevesebb van, mint tavaly volt, legalább is sorok tekintetében, de bőven termett az idén a földi alma, szóval jó móka volt estig a felét felszedni. Közben Kalóznak alibi feladatokat adtam, hogy ne kelljen szednie, mert az első tíz perc után közölte hogy nagyon elege van. Azért csak kiszedtük fél nyolcig.
A végére már fájt minden porcikám, és ez ma is megmaradt. Főleg az ujjaim  - mivel tegnap sokszor úgy kellett kiakaparni a föld alól a krumplikat.

Ma úgy döntöttem lazítok. Négykor kihorkotlak az ágyból, nem nagyon tudtam visszaludni. Hétkor reggelit főztem, majd elmotyogattam a reggeli után, most lógok, aztán megyek konyha gulyáslevest főzni, meg palacsintát sütni. Mire kisütögetem az összeset mindig elmegy tőle a kedvem, és rá se bírok nézni nem hogy enni belőle :D Azán estére még nem tom mi van kitalálva, de igyekszem felkészülni rá lélekben :)