Eltelt ismét egy hét, és mostanra gyűlt össze annyi apróság, hogy érdemes legyen belőle valami is papírra vetni. Kissé mozgalmas volt néhány nap, a töbi pedig tömény unalom.

Volt ezen a héten légyinvázió a konyhában - a légycsapda papír nem bírta, így be kellett kétszer is vetnem a rovarkövetős szuperirtó sprét, ami engem is kirtott a konyhából fél napra :)

Leginkább hétköznapi semmiségek történtek, pl. Após reggel főzött magának vmi csülköt. Kb. 3 órával később megyek ki a konyhába, látom már megint összekente a gáztűzelyt (pedig most súroltam le a korábbi ráégett cuccait, mert rendszersen nem takarít maga után). Szóval nyúlok a rács felé, hogy levegyem és letakarítsam, de vhogy furcsa mód meleget sugárzott és az utolsó pillanatban mégsem értem hozzá... Nézem, és csak ekkor vettem észre, hogy az egyik gázrózsa, amelyiken még kora reggel kotyvasztott nincs elzárva, csak ég szépen tartalékon. Nem is tudtam hirtelen mit mondjak. Örültem hogy nem sütöttem meg magam - pedig így szépen belelnyúlhattam volna a lángba is. Másrészt pokolian bosszantott a hanyagság. Nem bírtam megállni szó nélkül, mondtam ha ezt folytatja ki lesz tiltva a konyhából mint anno Anna nána.

Aztán csütörtökön bementem a suliba és vittem két könyvet Zsuzsának olvasgatni, közben a folyosón összefutottam egy pár gyerkőccel és péntekre meg lettem hívva a népitáncosok évzárójára. Nem mondhattam nemet. Tehát péntek este elmentem és megnéztem őket. Nagyon aranyosak voltak, táncház hangulatot varázsoltak a tornaterembe, és felidézték bennem a régi néptáncszakkörös emlékeimet :)

Közben a héten ugye már megérett a cseresznye. Bizony, erre délen már finom, ropogós, mézédes cseresznye lóg a fán, úgyhogy többször is szedtem belőle az elmúlt pár napban. Ma is fogok, hogy legyen bőven hétfőre.

Tegnap - szombaton - átmentünk a Hajósi pincékhez. Most kezdődött ugyanis az Orbán Napi Borünnep és még ma is tart. Jó móka. Csak az a kár, hogy ilyenkor a Kalóz egyik kollégájánál van pincebuli... ami olyan hatásokkal jár, amit nem kedvelek. Mondjuk a kaja - idén őzpörkölt - nagyon finom volt, de az hogy kb. fél óra alatt mindenki hullarészegre issza magát és ezt a szintet tartják hajnalig, elég nehéz elviselni. Főleg, hogy én nem iszok, és a részeg emberek hülyeségét se kedvelem túlságosan. Azért a napnak voltak jó pillanatai is. Pl. Kalóz eljött velem mászkálni a kirkodóba, és vettünk Apósnak egy nagy halas korsót, Nagyinak egy szuvenír hűtőmágnest, Nagyapának meg egy római kori érmét :) Vmi apróságot mindig kell vinni egy ilyen helyről. Én vettem egy kis áfonyát magamnak, és legnagyobb megdöbbenésemre, Kalóz engedett egy hennamintát a kézfejemre :)

Elég kóma vagyok, nem sokat aludtam az éjjel (v. 3-4 órát), és ma még főznöm kell, meg csomagolni holnapra. Ugyanis Hétfőn Irány pár napra Miskolc, a Nagyihoz.