Gia

Hazaértem tehát a pár napos "szabiról". (Andi, kösz a jókívánságokat, tényleg jó volt!)

Ahogy szoktam most is papírra vázoltam esténként a napi eseményeket, ezt láthatjátok alább kissé letisztázott formátumban.

1. nap - Hétfő
Hajnal háromkor ébredtem, s szokás szerint nem tudtam visszaaludni. Egyébként is korán - négykor kellett kelni, hogy elérjem az ötös buszt. Kalóz vitt ki a megállóhoz kocsival, aztán ő ment is dolgozni. A busz késett pár percet és meglepően hűvös volt, polárfelsőben is fáztam Pestig. Persze fent még több késés és jókora dugó volt. Kb. fél órát késtem, szegény Nagyi meg már nem tudta elképzelni sem hol vagyok már... Végül csak sikerült metróval és villamossal átvergődnöm a Népligetből a Keletibe. Egyszerűbb volt így, egy megálló metró a Nagyvárad térig, onnan 24-es villamos a Keletiig, mint két metróval menni. Sokkal gyorsabb és kényelmesebb is volt. Szóval Nagyi várt a Keletinél, aztán letettük a holminkat a csomagmegőrzőbe. Fura volt, hogy peronőrök álltak kordon mellett és nézték a jegyeket. Persze két jó szó és a másik oldalon voltunk... szóval tök fölöslegesnek tűnt az ellenőrzősdi, mikor csak az nem megy át közöttük, aki nem akar. Szóval utána "üresen" elvillamosoztunk a Józsefvárosi piacra. A kínai piac hatalmas volt, élmény volt számomra bogarászni és vásárolgatni :) Nagyi főleg a dédunokáira nézett kisrucikat, és szépen alkudott. Az én zsákmányom: néhány bokazokni, 3 "kétszemélyes kempingsátor - F méret - " egy sportcipő, egy nyári, barackszín csíkos kosztüm, két nyári és egy fehér blúz, valamint egy hosszú, nyári nadrág volt. Aztán vásárlósdi végén - hulla fáradtan vissza villamosoztunk a Keletibe. Nagyi megvette a jegyem, én meg elhoztam a csomagomat, és vettem egy szendvicset, mert aznap még nem ettem. Téliszalámis volt, vmi majonézes kapros mártással. Nem akartam megvenni először, de a többi még rosszabbnak tűnt. Azonban amikor a vonaton elkezdtem enni nem tudtam betelni vele, olyan finom volt. Nem is tudom mikor esett utoljára szendvics enyire jól! A vonat is meglepően tiszta és kényelmes volt, szóval elcseresznyéztünk az úton. Végig beszélgettünk, aztán öt-hat felé már haza is értünk Hámorba. Nagyapának odaadtam a római kori érmét amit a pincenapokon szereztem neki, Nagyi meg kitette a hűtőre a mágnest (Jut eszembe, fogyózok! - felirattal). Nagyival még út közben kitaláltuk, hogy másnap fürdeni megyünk, de Nagyaba kinyögte, hogy ő nem jön. El voltunk kenődve, de azért készültünk másnapra. Végül ettem, és pihi reggelig. Persze előtt telefonon beszéltünk a Kalózzal, aki aranyosabb volt az átlagnál.

2. nap - Kedd
Remekül aludtam de nem túl sokáig, már fél ötkor ismét fent voltam. Nem tudtam visszaaludni, de nem is volt baj. Nagyival összepakoltunk, készítettünk egy-egy szendvicset, és indultunk Csátra, fürdeni. A Búza-téren vettünk egy 3 napos túristajegyet nekem, mert olcsóbb volt, mint a gyűtőjegy :)
A csáti buszon reggeliztünk, majd egy óra zötyögés következett a strandig. Nagyon jó volt az idő, és kevés a strandoló. Egész nap ha vagy harcmincan lehettünk... Leginkább idősek voltak csak, így egész álló nap gyönyörű környezetben, nyugodtan, szinte üres medencében hallgatthattuk a madárdalt. Igyekeztünk árnyékban maradni, és használtam naptejet is, de így is sikerült teljesen leégnem. Nagyi le-Táposcsirkézett, én meg közöltem vele este, hogy sikerült a táposcsirkéből főtt rákot kreálnia :D
A Strandon ebédeltünk, de nem volt túl fényes, mert nem az főzött aki eddig... Nagyi egy adag töltöttkáposztát, én pörköltöt kértem. Ez utóbbival nem boldogultam, mert elég rémes volt, így kértem egy fél adag sztrapacskát, de az se volt jobb. Végül Nagyi evett egy adag káposztát, fél adag pörköltöt és negyed sztrapacskát. :)
A víz csodás volt, és alig akaródzott haza menni, de a fél négyes busszal muszáj volt elindulni. Nagyapa is hiányolt már minkett, kétszer is hívott telefonon, pedig nem szokott ilyesmit csinálni. A Búza téren bementünk a piacra, vettünk újkrumplit és petrezselymet holnapra, aztán haza. Szerdára készülődtünk este, hús ki a fagyasztóból, töltelék.... A menük sajtal és sonkával töltött csirkemellek, petrezselymes krumpli, uborkasaláta + extra töltött csirkecombok az én kérésemre.

3. nap - Szerda

Hosszú volt, ezt fél hatkor írtam két óra alváas után. Pedig nappal csak akkor alszok, ha beteg vagyok. Valószínűleg az enyhe napszúrásom miatt van. Fáj és ég mindenem, lázam van, nem túl kellemes, de túlélem.
Ma ötkor dobott ki az ágy. Nagyival rögtön nekiláttunk főzni. Hatkor lementem a Hóvirág utcai kisboltba, és vettem Sajókazai fehér szeletelt kenyeret - mert Nagyi mindig innen hordja, és csak ezt eszik - és két kiflit holnapra. Aztán nyolc körül "díszbe" öltöztem, és indultam a városba. A Főtéren leadtam a fényképezőből a filmet az Ofotértben, és tetettem bele újat is. Aztán találkoztam a Hugival a piacon. Elhoztuk a virágokat és ajándékokat a ballagásra, majd a sok pakkal és a három gyerkőccel felvillamosoztunk az oviig. Az ünnepség aranyos volt, Daniék indiántáncot adtak elő, és az unokaöcskös szépen szavalta el a versét, mintha máris iskolás lenne. Ballagás után mind kimentünk Nagyihoz Hámorba ebédelni. Balu tündéri volt, még sose láttam ennyire nyugis kisbabát, olyan jól elvolt velem is, mint befőtt a polcon. A nagyobbak ebéd után rosszalkodtak, Geri elzúgott és felrepedt belül a szája. Így hamarabb hazaindultak Hugiék. Az ajándékaim közül a Balunak varrt szuttyongatós kiskutya aratta az igazi sikert, Balu rögtön rácsapott a fülére és kedélyesen harapdálta, amíg Hugi felöltöztette :D Nagyival kikísértük őket a buszhoz, majd hazaérve rendesen bekajáltunk végre. Aztán kidőltem és elaludtam. Vettem be lázcsillapítót és most estig pihi.

4. nap - Csütörtök
Nem voltam jól, éjjel alig aludtam valamit, szóval a korai felkelés nem okozott gondot. Összepakoltam, majd elköszöntem nagyiéktól. Úgy nem akaródzott elmennem. Jól éreztem magam náluk, és jó lett volna sokkal több időt velük tölteni. De hát mennem kellett haza. Hatkor indult a buszom, lecsorogtam a Tiszaira, megvettem a jegyem és irány a vonat, meg Pest: Keleti - villamos - metró - Népliget. Kényelmes busz volt hazáig is. Kalocsán átszálltam egy helyi buszra, és háromra már itthon is voltam. Kissé elkeseredtem, pedig igyekeztem felkészülni arra ami várt. Büdös volt, a konyhák és a veranda koszban állt, a szobában rendetlenség és szennyeshegy, szóval elmentem négy napra és a két pasi - főleg az Após disznóólat csinált a házból. Ettem, elpakoltam, majd nem bírtam másnapig várni, nekiestem a takarításnak. Feltakarítottam a konyhákat, elpakoltam és el (meg újra) mosogattam az edényeket, kidobáltam az ételmaradékokat, lesúroltam a gáztűzhelyt, a hűtőt, a fagyasztót, a konyhaasztalt - amennyire lehetett. A fürdőszobára és verandára már nem jutott erőm, másnapra halasztottam.

Szóval az út jó volt, bár nem pihentem annyit, mint szerettem volna, de remekül éreztem magam, csak hazajönni volt vacak, főleg a miatt ami fogadott...