Ő volt az a 87 éves nénike, aki velünk lakott és az elmúlt két évben (leszámítva az utolsó pár hónapot) én gondoztam. Anna nána a férjem nagynénje volt, a néhai anyósom legidősebb nővére. Elég különös természete volt, és nem igazán lelkesedtem érte. De amikor legyengült és rosszabbul lett, kórházba került majd hazadták, én ápoltam, etettem, gondoztam majdnem két évig. Néha utáltam, és teljesen kimerültem miatta... nem igazán tudtam megszeretni. Főleg akkor nem amikor rosszakat mondott rám. De már tudom, nem rosszindulatból mondta, csak a fejében nem volt már minden rendben, és sajnáltam. Sajnálom. Szóval Anna nána az utóbbi hónapokban a Kiskőrösi Baptista Szeretetházban lakott, ott gondozták tovább (én már nem tudtam). Nemrég bekerült a kórházba, annyira leépült, de ott nem tudtak vele semmit tenni, így visszaküldték a szeretetházba. Az ottani nővérek sokkal jobban törődtek vele és ápolták mint a kórházban. Egy hete kezdett jobban lenni, ismét tudták rendesen ettni (előtte csak speciális tápszert kaphatott fecskendőből). Úgy tűnt ismét megerődött, és jól van a helyzetéhez képest.
Tegnap a disznótor kellős közepén telefonáltak, hogy meghalt.
Kicsit szomorú vagyok miatta, de neki jobb így, mert már nem tudott mozogni, beszélni, nem nagyon tudta mi történik körülötte. Ő már a mennyben van, és ott tudom hogy boldog.
Pénteken lesz a temetése 3-kor.
Most még sok intézni való van, ezt főleg a Kalóz csinálja, és jönnek majd a rokonok... készülni kell...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.