Elérkezett az újabb Kalocsai paprika napok. Asszem ez volt a 18. a sorban, és benne a 11. paprikás ételek főzőversenye. Délelőtt, amíg főzőcskéztem a rádióban hallgtattam róla a közvetítést. Szerintem érdekesebben tálalták, mint a valóságban volt, habár kitudja...
Ebéd után mi is kimentünk, körbenéztünk, és elvegyültünk a boldog-vidám-egzotikus forgatagban, megállva néhány érdekes, gyönyörű, vagy furcsa portékánál.
Kint volt egy pacák egy igazi velocipéddel is, korhű ruhában. Neki is sok "rajongója" akadt.
Egy-két kör után otthagytuk a tömeget, és elmentünk bevásárolni, utána pedig vacsorázni. A kedvenc pizzázónkban (az egyetlenben) kötöttünk ki. Klassz hely, nyugis és szép, lehetett beszélgetni. Volt hangulata a dolognak.
Aztán visszatértünk a rendezvény forgatagába, és újabb nézelődés és apróságok beszerzése következett. Majd a cipőmben totál kikészült a lábam, így leültünk a nagyszinpad előtti első sorba. Ott is ragadtunk a koncert kezdetéig. A M.É.Z. együttes játszott. Nagyon szerettem volna őket már korábban megnézni, és örültem, hogy most volt rá lehetőségem. Főleg, hogy egy ír sztepptáncos csapattal léptek fel. Jó látvány volt és klassz hangulat. Végül kilenckor jött a desszert, a tűzijáték.
Elég jó nap volt, amiért hálás vagyok, mert igen ritka az ilyesmi...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.