Na, megint ott tartok, hogy hetek telnek el, mire újra rászánom magam egy bejegyzésre. Ez talán kapcsolódik ahhoz a válsághoz ami most már lassan egy éve kísér engem. Korábban sokat és rendszeresen írtam, de vagy egy éve egy nyamvadt novellát vagy regényrészletet sem voltam képes alkotni. Elég elkeserítő. Ráadásul a mailezés is elmaradt az msn-ezéssel együtt. Persze ez nem csak rajtam múlt, de azt hiszem az írás hiánya most már kóros és rémesen hiányzik az alkotás. Talán most már újra fogok tudni írni, szeretnék, csak térne vissza a régi ihlet! Jelenleg annak is örülök, hogy meg tudom tartani az óráimat a Menedéken... talán kezdetnek elég ez.

Egyébként még mindig dögrovok. Igen fura szó - dögrovás - de apu mindig ezt használta a betegség helyett, szóval rámragadt és jelentem több hete dögrováson vagyok. Még Miskolcon meglévő náthám másfél hete rosszabbra fordult és azóta kínlódok. Köhögök, fáj a torkom, folyik a nózim, hőemelkedésem van és úgy alapból pocsékul érzem magam. Kíváncsi vagyok meddig fog még tartani. Addig is tovább eszem az almát is iszom a meleg teát. Hogy miért nem szedek gyógyszert? Nos, a házidokihoz már nem megyek csak ha nagyon muszáj. Az elmúlt 10 alkalommal amikor hasonló tünetekkel mentem hozzá nem adott semmi gyógyszert, szóval fölös kidobni a semmiért a vizitdíj árát. A neocitran nekem nem használ, a coldrextől meg betegebb lettem a legutóbb is, így inkább ezekre se pazarlom a pénzt... Más ötlet nincs, várom, hogy elmúljon.

Addig is olvasgatok - bár már a kölcsönkért könyveket is kivégeztem - animét nézek, és karácsonyi üdvözlőlapokat, mécsestertókat és más hasonló értelmetlenségeket kreálok. Ha lesz még energiám pár kiló üvegmatricát is legyártok majd... most abbahagyom mielőtt lázálmomban ettől nagyobb hülyeségeket kezdenék írni.